GAL Sertéskollagén peptidek 300 g

Az emlősök szervezetét felépítő fehérjék legnagyobb részét kollagén típusú fehérjék adják, hiszen a bőr, csont, ízületek, erek, kötőszövetek és különböző szervek jelentős részét ezek alkotják. Idáig a kollagén típusú fehérjék 28 fajtáját azonosították, azonban a szervezetet alkotó kollagének 90%-át egyetlen típus adja, az I-es típusú kollagén fehérje. A kollagén-fehérjék a többi fehérjétől főleg nagyságukban és aminosav-összetételükben különböznek. Ezek szervezetünk legnagyobb méretű fehérjéi. Aminosav-összetételük pedig a többi fehérjéétől abban különbözik, hogy glicin-tartalmuk nagyon magas (~35%), sokkal alacsonyabb az ún. elágazó láncú aminosav-tartalmuk (BCAA: leucin, izoleucin, valin), nem tartalmaznak triptofánt, és cisztein- és metionin-tartalmuk is jóval alacsonyabb. Ezek óriási jelentőségéről hamarosan szó lesz.

A modern nyugati táplálkozásból szinte teljesen hiányoznak a kollagén-fehérjék, hiszen fehérjeforrásaink nagy része színhúsokból származik, és nem a kollagén-tartalmú állati részekből (csont, bőr, ízületek, stb.). Persze, hisz pacalt, kocsonyát, csontlevest, körömpörköltet és hasonlókat manapság egyre ritkábban eszünk. Nagy hiba! Mivel az állati szervezet fehérje-tartalmának is jelentős része kollagén-fehérje, és az őseink illetve a mai vadászó-gyűjtögető népek fehérje-bevitelének szinte teljes egésze állati eredetű, ezért logikus, hogy a fehérje-bevitelük komoly hányada kollagén típusú kellett hogy legyen. Őseink és a mai vadászó-gyűjtögető népek hasznosítottak mindent az állatból, nemcsak a húsát ették meg. Ebből számomra az következik, hogy evolúciónk során a magas kollagénfehérje-fogyasztáshoz adaptálódtunk, ez számunkra az egészséges. Ha az elfogyasztott fehérjéknek csak csekély mennyisége kollagén-természetű, az idegen a szervezetünk számára, és problémákat kell hogy okozzon. A következőkben e sejtést próbálom alátámasztani.

A csökkentett kalóriabevitellel (CR = Calorie Restriction) állatokon jelentős élethossz-növekedést és csökkent betegségkockázatot lehet elérni. Állatok esetén ezt könnyű volt megállapítani. Egyszerűen kevesebb ételt adtak a kísérleti állatoknak, és megnézték, hogy a kontrollcsoporthoz képest mennyivel éltek tovább, mennyivel kevesebb betegség fordult elő. Embernél ilyen kísérletet csinálni ugye elég problémás. Ezért ott csak különböző mutatókat tudnak vizsgálni, amelyekből következtetéseket tudnak levonni. A CR élethosszra és egészségre gyakorolt pozitív hatását a kutatók jelentős mértékben tulajdonítják a CR következtében csökkenő IGF-1-, tehát az inzulinutánzó növekedési faktor-, és a növekvő IGFBP-3-szintnek, utóbbi az IGF-1-et megkötő és káros hatásait semlegesítő fehérje. Humán CR-vizsgálatokból 2008-ig csupán rövidtávú kísérleteket rendeztek meg (pár hét - hónap). Ezekben rendre megállapították, hogy embereknél is csökken az IGF-1-szint, tehát a CR hatásosnak bizonyul. 2008-ban azonban megszületett az eredménye az első olyan vizsgálatnak, ahol hosszútávon vizsgálták a CR hatásait embereken. Itt azt vették észre, hogy a CR embereken 3 hónapig eredményez csak csökkent IGF-1/IGFBP-3-arányt, utána az növekedni kezd. Ugyanakkor a magas kalória-, szénhidrát-, és alacsony fehérjebevitellel rendelkező vegán csoport IGF-1/IGFBP-3-aránya hosszútávon is alacsony marad. A CR-csoport néhány tagját megkérték, hogy miután az IGF-1/IGFBP-3-arányuk visszaállt az eredeti, magas értékre, úgy folytassák a CR-diétájukat, hogy a fehérjebevitelüket a vegán csoporthoz hasonlóan alacsony szinten tartják. Ennek hatására újra visszacsökkent az arány a kedvező szintre. A kutatók megállapítása, hogy az állatoknál tapasztaltakkal ellentétben a CR emberek esetében növekvő élethosszt csak akkor eredményez, ha a fehérjebevitel is korlátozva van (~ 0,8 g/testsúly-kg), nemcsak a kalória.

Egy másik, 2012-es vizsgálatban megállapították, hogy egy ún. mTORC fehérje-komplexet erősen, direkt módon aktiválják az ún. BCAA aminosavak, főleg a leucin. Ezek az aminosavak a tejfehérjékben és a húsokban találhatóak csak meg nagy mennyiségben. Az mTORC fokozott aktivitása azért akkora probléma, mert mind az IGF-1, mind az inzulin ezen keresztül fejtik ki negatív hatásaik nagy részét. Az mTORC aktivitását fokozza az IGF-1 és az inzulin is. Éppen ezért nem jó, ha ezek szintje magas. A fokozott mTORC-aktivitás csökkenti az élethosszt, és fokozza a civilizációs betegségek kockázatát. Ma már fejlesztenek is az mTORC aktivitása gátlásának elvén alapuló rák- és szívrohamellenes gyógyszereket. A kutatók megállapítása, hogy egy húsokat nélkülöző, zöldségeken és komplex szénhidrátokon alapuló paleolitszerű diéta lenne a legmegfelelőbb!

Megrendezésre kerültek olyan állatkísérletek is, ahol az állatoktól megvontak egyes aminosavakat. Mind a metionin, mind a triptofán megvonásával nőtt az állatok élethossza, holott nem csökkentették a kalóriabevitelüket!

Mindez alátámasztja a kollagén-fehérjék túlsúlyának fontosságát. Miért is? Ahogyan a cikk elején már írtam, a kollagén-fehérjék alig tartalmazzák a problémás aminosavakat (BCAA-k, triptofán, metionin), míg a húsok és tejfehérjék bővelkednek bennük. A mai vadászó-gyűjtögetők és őseink jóval több fehérjét esznek/ettek, mint 0,8 g/testsúly-kg, amit a 2008-as kutatás ajánl, és nem kivitelezhető egy szinte csak zöldség alapú diéta sem, amit a 2012-es tanulmány ajánl. Ilyen alacsony fehérjebevitel amúgy sem egészséges hosszútávon; az izom sorvadásához, az immunrendszer gyengüléséhez, és akár a csontsűrűség csökkenéshez is vezethet közvetve.

A kollagén-fehérjék tehát csökkentik az mTORC aktivitását, és segítik csökkenteni a triptofán és metionin szintet is. Mindezek jobb egészséghez és hosszabb élethez vezetnek. Sőt, egy újabb, 2014-es kutatás már arra is enged következtetni, hogy még az IGF-1-szint is csökkenthető a segítségével mellékhatások nélkül, ami szintén növeli az élethosszt.

Ehetünk sok fehérjét tehát, de vigyázzunk, hogy fehérjebevitelünknek csak kb. a fele legyen színhús, a többi pedig kollagén-típusú fehérjéket tartalmazó állati részekből származzon (vagy kollagén-kiegészítőkből).

Lássuk akkor most mire is jó a közvetlen kollagén kiegészítés! Elöljáróban fontos tisztázni, hogy a normál étkezési zselatint (ahogyan pl. a kocsonyát is) óriás méretű fehérjék alkotják, amelyek alig emészthetőek. A kutatásokban kizárólag előemésztett (hidrolizált) zselatint/kollagént használtak (többnyire italba keverhető por formájában). Ezek kollagén peptideket, és nem egész fehérjéket tartalmaznak. A normál zselatinról nem tudni, használ-e. Mire jók tehát a kollagén peptidek:

Bőr és haj

• Csökkenti a nagyobb ráncok mélységét, és megállítja újabbak kialakulását, kisebb ráncokat segít eltünteti.
• Fokozza a bőr hidratáltságát és feszességét. 
• Fokozza a bőr kollagén- és elasztin-tartalmát, így a rugalmasságát.
• Növeli a bőrben mért hemoglobinszintet, tehát javítja a mikrocirkulációt.
• Csökkenti az arcbőr zsírosságát, így az akné előfordulását, súlyosságát.
• Vastagabb, sűrűbb hajhoz, gyorsabb hajnövekedéshez segít.
• Csökkenti a szeborreát (a hajzsírosodást és a korpásodást).
• Csökkenti a diffúz és férfias típusú hajhullást (férfiaknál és nőknél is).

Továbbiak:

• Csökkenti az ízületi fájdalmakat.
• Fokozza az alvás hatékonyságát (a glicin-tartalma miatt). 
• Fokozza a tanulási képességet, az emlékező-, felidéző-képességet stimuláció nélkül (glicin).
• Fokozza a nagyagyban az új idegsejtek termelődését (erre csak egérkísérletet végeztek).
• Segíti csökkenteni az étvágyat az emésztőrendszer által termelt hormonok kiegyensúlyozása által.
• Fokozza a perifériális keringést (fejbőr és ujjak).

Az adatok tájékoztató jellegűek! Minden esetben olvassa el a terméken található címkét.

Az ajánlott fogyasztási mennyiséget ne lépje túl! A termék nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, változatos étrendet és az egészséges életmódot. Gyermekek elől elzárva tárolandó.

Forrás: www.gal.hu